vasárnap, 2019. augusztus 18.

Nemzeti kincs a magyar tarka

2012. augusztus 27. - 03:01

Augusztus 10-én és 11-én immáron 12. alkalommal rendezték meg a Tarka Marhafesztivált, amelynek hagyományosan a szóban forgó állattenyésztési ágazat egyik fellegvára, a Tolna megyei Bonyhád városa adott otthont. Az esemény a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatásával valósult meg. Az MNVH az elfogadott kétéves Cselekvési Tervének megfelelően különböző témakörökben projektötleti felhívásokat tett és tesz közzé, így a sokoldalú és fenntartható, vidékfejlesztéssel kapcsolatos országos, térségi és helyi fórumok, események szervezésére vonatkozó projektötleteket is vár az előzetesen nyilvántartásba vett potenciális partnereitől. Ennek nyomán valósult meg a Tarka Marhafesztivál MNVH-s támogatása is. (A szóban forgó felhívás egyébként e hónapban is nyitva áll a Hálózat által nyilvántartásba vett szervezetek, személyek részére, a részleteket bővebben lásd az MNVH honlapján, a www.mnvh.eu-n!)

Augusztus 10-én, pénteken 11 órakor, közel 350 regisztrált résztvevővel kezdődött meg a fesztivál szakmai része, a XVI. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési tanácskozás országos agrárfóruma Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete főtitkárának elnökletével. A megjelenteket Tóth Ferenc országgyűlési képviselő, kormánymegbízott köszöntötte, példaértékűnek nevezve a magyar tarkamarha fajta tenyésztésében elért eredményeket és sikereket.

A tanácskozás első szakmai előadója V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a 2014-től életbe lépő európai Közös Agrárpolitika tervezett változásait foglalta össze. Az államtitkár alapos és részletgazdag előadásában kiemelte, hogy a 2013-ig tartó időszakhoz képest alapvető változás lesz a támogatási rendszerben az integrált szemlélet, tehát a különböző ágazati alapok helyett térségek, régiók pályázhatnak egy komplex, összetett, több ágazatot érintő – és természetesen valamennyi érintett ágazatot finanszírozó – támogatásra. Ez az ún. „több-alapú" („multifund") finanszírozási rendszer, amely alapvetően új abban a tekintetben, hogy eltörlik az eddigi gyakorlatnak megfelelő merev határokat a különböző uniós finanszírozási alapok (pl. EMVA, Koháziós Alap, Európai Szociális Alap, strukturális alapok) között. „A cél egy közös térségi stratégia megalkotása, és ennek egy részét képezi például az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)" – fogalmazott V. Németh Zsolt. Az államtitkár a másik lényeges változtatott elemnek a környezet- és természetvédelmi szempontok az eddigi gyakorlatnál lényegesen markánsabb figyelembe vételét tartja. Ez az agrárpályázatok esetén természetesen a gazdák felé állít számos kötelezettséget, „azonban most már nem hunyhatjuk be szemünket, nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni ezeket a már nem csak majdan unokáinkat, hanem már minket is érintő problémákat, változásokat" – jelentette ki. Ezt követően V. Németh Zsolt számos írásban beérkezett kérdésre is válaszolva védelmébe vette a jelenleg készülő földtörvény-tervezetet, történelmi jelentőségűnek nevezve azt, és hangsúlyozta, hogy a törvény hatályba lépéséig hátralévő másfél év során folyamatosan számítanak a különböző társadalmi, illetve szakmai civil szervezetek véleményére, és számolnak is velük.

A következő előadó Marticsek József, az MNVH Elnökségének tagja volt, aki előadásában röviden összefoglalta az MNVH-nak a jelenlegi vidékfejlesztési gyakorlatban betöltött – egyre jelentékenyebb – szerepét. A szakember, aki maga is professzionális állattenyésztő, a Bivalytenyésztők Egyesületének alelnöke, aláhúzta a szervezetnek a hálózatosodásban, azaz a vidéki életet alakító különböző szereplők integrálásában lévő markáns szerepét, valamint az ismeretátadást és a tájékoztatást, amely szintén az MNVH kiemelt feladata.

Ezt követően Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője foglalta röviden össze a magyar tarkamarha fajta tenyésztésének történetét, és ismertette az ágazatban rejlő távlati lehetőségeket. A szakember többek között a közvetlen értékesítés fontosságát hangsúlyozta buzdítva a jelen lévő, az ágazatban érdekelt gazdákat, hogy a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval több figyelmet fordítsanak a helyi piacokra, illetve a közvetlen eladásra, mind a fajta kiváló tejelő, mind pedig remek húsadó tulajdonságait kihasználva. Végezetül örömét fejezte ki, hogy a magyar tarkamarha bekerült a veszélyeztetett háziállatok közé, amelyet a Kormány hivatalosan is nemzeti kincsnek nyilvánított.

A fórumon részt vevő hallgatóság igen érdeklődő volt, számos hozzászólás és kérdés érkezett az előadókhoz, amelyekre a tanácskozás végén V. Németh Zsolt államtitkár válaszolt.

A résztvevőket ezután a szervezők vendégül látták egy tányér finom, tüzes gulyásra, illetve egy adag sült ökörre, amelyek természetesen a szóban forgó fajtából készültek. A program ezt követően fotókiállítással, különféle szórakoztató műsorokkal és koncertekkel folytatódott. A rendezvény másnapján a hagyományos kirakodóvásár, minőségi bor kóstolása és természetesen a magyar tarkamarhából készült étkek seregszemléje mellett immáron a szórakoztatáson volt a hangsúly, amelynek egyik fénypontja volt az amatőr csapatok részvételével lezajlott nagy sikerű főzőverseny, ahol az elkészítendő finomság alapanyaga szintén magyartarka volt.

 

CsatolmányMéret
MNVH Elnökség által az IH felé finanszírozásra javasolt projektötletek247.69 KB