vasárnap, 2019. augusztus 18.

Megállapodtak a Közös Agrárpolitika reformjáról

2013. június 27. - 13:56

Maratoni hosszúságú tárgyalások után, a kijelölt határidő előtt csak pár nappal, de végül egyezségre jutottak a tagállamok egymással és az Európai Parlamenttel az új, 2014-2020-as Közös Agrárpolitikáról.

Megállapodtak a Közös Agrárpolitika reformjáról

Június 26-án megszületett a politikai megállapodás az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. A négy jogszabályból álló csomagra ugyan formálisan még a teljes Tanácsnak és az Európai Parlament plenáris ülésének is rá kell bólintania, ám az egyezség megnyitja az utat az EU költségvetésének nagyjából kétötödét kitevő új, 2014-2020-as KAP előtt.

Az EU legrégebbi, több mint 50 éves közös politikáját megújító folyamat még 2011 első félévében indult, amikor hazánk látta el a Tanács soros elnökségi tisztét. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az agrárminiszterek június 26-ai üléséről hazatérve elégedettségét fejezte ki, hogy az akkor tett javaslatok érvényesültek a mostani kompromisszummal is. Az államtitkár hangsúlyozta: sikerült a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit képviselni. Annak ellenére, hogy az uniós költségvetés 2014-2020 között várhatóan 3,5 százalékkal csökken, és ezen belül a KAP forrásai előreláthatólag nagyjából 11,5 százalékkal csökkennek majd, ezekből Magyarországnak 1,9 milliárd euróval, mintegy 500 milliárd forinttal több jut.

A Tanács soros ír elnökségét képviselő Simon Coveney agrárminiszter szerint a megállapodás óriási jelentőségű a KAP történetében, és egy nagyon kiegyensúlyozott csomagot sikerült kialakítaniuk. Az íreknek – korábban kitűzött céljukat elérve – még éppen azelőtt sikerült megállapodást elérni, hogy június 1-jén átadnák a Tanács vezetését Litvániának. Dacian Cioloş, a Bizottság agrárbiztosa is elégedett a politikai megállapodással, amely szerinte paradigmaváltást jelent, a termelők legnagyobb uniós szervezete, a COPA-COGECA pedig szintén üdvözölte a tárgyalások lezárását. Paolo de Castro, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy „ez a mai eredmény bizonyítja, a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés működőképes”, mivel ez volt az első olyan reform a KAP történetében, amelybe a tagállamok mellett az Európai Parlament is társ-döntéshozóként tudott beleszólni.

Zöldítik a közvetlen kifizetéseket

Számos változás érinti a közvetlen kifizetéseket. Egy rugalmas rendszerben a közvetlen kifizetések közelíteni fognak egymáshoz a tagállamok között és a tagállamokon belül is, az ilyen támogatások 30 százalékát pedig külön természetvédelmi intézkedésekhez, „zöldítéshez” kötik – amellett, hogy továbbra is teljesíteni kell az alapvető környezeti és állatjóléti, higiéniai követelményeket („keresztmegfelelés”), amelyeket egyszerűsítettek és kissé szélesítettek.

A zöldítésnél maradt a Bizottság által javasolt három követelmény, azaz az állandó füves terület és a természetvédelmi célokat szolgáló „ökológiai célterület” fenntartása, valamint a termesztett növények diverzifikálása, de az eredetileg javasoltnál enyhébb formában. Utóbbi előírás csak a tíz hektár feletti gazdaságokra vonatkozik, és 30 hektárig elég csak kétféle növényt termeszteni az eredetileg javasolt három helyett, valamint egy fajta terménnyel be lehet vetni a művelhető terület 75, két fajtával pedig a 95 százalékát. Ökológiai célterületre 2017-ig elég hét helyett öt százaléknyi földet fenntartani, és csak 15 hektár feletti gazdaságok esetében. A zöldítés alól mentesülnek pl. a biogazdák, ám a követelmények nem teljesítői akár a zöldítési rész 125 százalékának megfelelő büntetést is kaphatnak.

Megmarad viszont a 2004 után csatlakozott tagállamok többsége, így hazánk által is használt Egységes Területalapú Támogatás (SAPS) 2020-ig, a kisgazdák pedig egy új, jelentősen leegyszerűsített rendszerhez csatlakozhatnak, amelyben egy fix összeget kapnak jóval kisebb követelmények teljesítéséért cserébe. A generációváltás segítésére a fiatal gazdák a kezdés utáni első öt évben 25 százalék extra támogatást kapnak, bizonyos terményekért (pl. proteinnövények) pedig szintén extra „kapcsolt” támogatást lehet adni. Kizárják viszont a közvetlen kifizetésekből a nem gazdálkodókat (pl. reptereket, sportpályákat).

Több korlátozás is megszűnik, hogy a KAP piacbarátabbá váljon: a tejnél 2015-ben, a cukornál pedig 2017 szeptemberének végén járnak le a kvóták, a szőlőültetési jogokat pedig 2016-tól új rendszerben kezelik. A szabadabb piac felé tett lépések mellett ugyanakkor többek között egy új kockázatkezelési eszköz is védi majd a gazdákat, piaci zavarok esetén pedig a termelői csoportok és szakmaközi szervezetek ideiglenesen kollektív védőintézkedéseket vezethetnek be. Az összefogás ilyen formáit más módon is erősíti a KAP reformja, így pl. együtt tárgyalhatnak bizonyos termékek és feltételek esetén, és támogatást kaphatnak a vidékfejlesztési forrásokból.

Rugalmasabb vidékfejlesztési források

Jóval rugalmasabbá válik a második, vidékfejlesztési pillér: marad az alapvető koncepció, hogy a tagállamok egy intézkedési „menü” alapján állítsák össze saját igényeikre szabott vidékfejlesztési programjukat (már akár külön tematikus alprogramokkal is), de eltörlik a tengelyekre osztott rendszert, amelyet hat, szélesebb „prioritás”, azokon belül pedig célterületek váltanak fel. A programokat jobban hozzá kell igazítani az EU közös politikáihoz, célkitűzéseihez és más pénzügyi alapjaihoz. Kulcsszerepet kap az innováció és a tudásátadás a mezőgazdasági termelékenységi és fenntarthatósági Európai Innovációs Partnerséggel, valamint az agrár-szaktanácsadás erősítésével. A kisgazdák akár 15 ezer, a fiatalok pedig 70 ezer eurót is kaphatnak gazdaság létrehozásához, új kockázatkezelési eszközöket vezetnek be, segítik a termelők együttműködését és külön intézkedés vonatkozik majd a biogazdálkodókra. Szélesebbé válnak a lehetőségek az alapvető vidéki szolgáltatások megteremtésére és falumegújításra (pl. a szélessávú internet vagy a megújuló energiatermelés terén), és jócskán megnő a LEADER program szerepe a közösségi alapú helyi fejlesztések bevezetésével, amelybe több EU-s pénzügyi alapot is be lehet vonni.

Forrás: Európai Bizottság, kormany.hu, eu2013.ie, New Europe