vasárnap, 2019. augusztus 18.

Európai összefogás a tudás gyakorlati hasznosítására

2014. május 7. - 09:26

Európai Innovációs Partnerséggel kíván hidat építeni az EU a mezőgazdaság szereplői között, amelynek lehetőségeit és hazai alkalmazását május 6-án vizsgálták egy konferencián és műhelymunkákon.

Európai összefogás a tudás gyakorlati hasznosítására

Hogyan lehet az innovatív megoldásokat mielőbb átültetni a gyakorlatba, hogyan lehet az újszerű tudományos eredményeket a gazdák felmerülő problémáinak orvoslására felhasználni? Erre keresi a választ az Európai Unió új eszköze, az Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság terén (EIP-AGRI).

Ennek a kezdeményezésnek a lehetőségeiről rendezett konferenciát május 6-án Budapesten a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Mint azt a résztvevőket Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nevében köszöntő Tóth Katalin hangsúlyozta, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is felsorakozott a rendezvény mögé. A téma hazánkban és az EU-ban is fontos, sőt, a szerepe felértékelődik a jövőben, mivel a század közepére várhatóan 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon. A vidékfejlesztési tárca parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint az EIP teljesen új perspektívákat nyújt, rámutatva, hogy az új eszköz mellett 2020-ig 4,5 milliárd euró áll rendelkezésre erre a célra.

Az innovációs partnerséggel az EU hidat kíván képezni a kutatás-fejlesztés és a gyakorlat között, emelte ki Pacôme Elouna Eyenga, az EIP-AGRI Szolgáltató Pontjának csoportvezető helyettese. Nem csak az a cél, hogy gyorsítsák az ismeretek eljutását a laboratóriumból a piacra, hanem hogy alulról felfelé irányuló megközelítéssel partnerségeket alakítsanak ki az agrárium különböző szereplői között. Nem új tudást akarnak létrehozni, hanem a már meglévőt elérhetővé tenni: ha valamire van megoldás, akkor azt elterjeszteni egész Európában, ha pedig nincs, akkor megtalálni, hogy a létező ismereteket gyakorlati megoldásokká formálják, jelentette ki Pacôme Elouna Eyenga. Az EIP kulcsszereplői az Operatív Csoportok lesznek, amelyek egy-egy, a vidékfejlesztési program céljainak eléréséhez hozzájáruló projekt köré szerveződve fogják össze az érintetteket, működésükre és a projekt megvalósítására pedig támogatás is igénybe vehető. Emellett Innovációs Támogató Szolgáltatókat is létrehoznak, amelyek segítenek a megoldás vagy az ahhoz vezető partnerek megkeresésében. A Szolgáltató Pont koordinálásával egy európai uniós szintű hálózatot is létrehoznak minden innovációban érintett szereplő közt.

Magyarország az EIP öt lehetséges témája közül a mezőgazdaságit tűzte a zászlajára, mondta Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Erre egyrészt a termelékenységnövekedés lassulásának visszafordítása, másrészt a talajműködés kielégítő szintjének elérése érdekében van szükség. Mint azt aláhúzta, az intézkedés újszerű az EU-ban és hazánkban is az eddigi kutatás-fejlesztési együttműködéshez képest, a kivitelezése és végrehajtása is most indul. A rendszer kialakítása emiatt komoly és felelősségteljes feladat, és fel kell tárni, hogyan tudják az Operatív Csoportok a leghatékonyabban lehívni a támogatásokat. A hazai célterületek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap fókuszterületeihez és az EIP-AGRI által meghatározott témákhoz kapcsolódva a mezőgazdasági termelési, az élelmiszer-feldolgozási, az erdészeti és a rövid ellátási lánchoz kötődő innovációt célozzák meg. A működési költségekre a tervek szerint maximum 150 millió forintot lehet majd igénybe venni egy csoportban öt éven keresztül, a projekt megvalósításához kötődő beruházás finanszírozására pedig akár 300 millió forintot legfeljebb 70 százalékos intenzitással. A rendszert egy EIP Koordinációs Központ fogja összehangolni.

A rendezvényen jó gyakorlatokat mutattak be, majd hét kerekasztal műhelymunkát tartottak az EIP-AGRI-hoz kapcsolódó témákban. Ezeken már számos olyan probléma és lehetséges megoldás merült fel, amelyek alapot adhatnak Operatív Csoportok indítására. Zárszavában Feldman Zsolt a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy hogyan lehet a gazdák tömegéhez eljutni, a legsürgetőbb feladat pedig szerinte a tartós struktúra kitalálása. Kiemelte ugyanakkor, hogy (a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet koordinálásával) már egy kézben van egy olyan középfokú agrár-szakoktatási hálózat, amelyben az innováció gondolatát el lehet ültetni, és ez a kutatói, valamint szaktanácsadási rendszerrel együtt jó alapot adhat az innovatív megközelítésmód elterjesztésében.

 

Forrás: NAKVI

CsatolmányMéret
Presentation_Benedek_Zsuzsanna918.16 KB
Presentation_Feldman_Zsolt_en702.98 KB
Presentation_Feldman_Zsolt_hu836.21 KB
Presentation_Hans-Olof_Stalgren668.74 KB
Presentation_Krijn_Poppe1.14 MB
Presentation_Moira_Forsyth510.57 KB
Presentation_Pacome_Elouna_Eyenga1.73 MB
Questions_Juhasz_Aniko694.02 KB
  • Európai összefogás a tudás gyakorlati hasznosítására
  • Európai összefogás a tudás gyakorlati hasznosítására