szombat, 2019. augusztus 24.

Változik a SAPS

2014. július 18. - 09:26

2015-től megváltozik a területalapú támogatás szabályozása, újdonságként bevezetik például a „zöldítési" komponenst.

Változik a SAPS

Jelentős változás előtt áll a hazai mezőgazdaság támogatás-politikája: bevezetnek számos új elemet, mint például a zöldítésért járó rész, vagy a „degresszió", ami támogatások csökkentését jelenti - ráadásul ez utóbbi kötelező feladat.

A hazai agrárpolitikai célokat szem előtt tartva alakítja ki az agrárkormányzat a lehetőségek közül a „magyar modellt". Ezért pl. az állattenyésztés és a kertészeti ágazat ösztönzésére a maximális mértékben kihasználják a termeléstől függő támogatásokra fordítható pénzügyi lehetőséget. A sok kis gazdaság adminisztrációjának könnyítésére bevezetik a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását, mely csaknem 80 ezer kisgazdaság számára jelent valódi egyszerűsítést.
A generációváltás és a fiatalok mezőgazdaságba csábításának elősegítésére a fiatal gazda plusztámogatást szintén az adható területi maximumig, azaz 90 hektárig nyújtják majd. Mivel Magyarország közvetlen támogatási pénzügyi kerete közel azonos maradt a 2013. évivel, ezért mind az idén, mind a jövőben a területalapú támogatások közel azonos szinten maradnak.
A 2015-től induló új közvetlen támogatási rendszer számos kötelező és a tagállam számára önkéntes elemből épül fel. Kötelező az alaptámogatás, amely SAPS vagy jogosultságokon alapuló alaptámogatás. Szintén kötelező a tagállam számára az éves támogatási keretének 30%-át a zöldítésre fordítani. Ez új eleme a rendszernek, mely túlmutat az eddig ismert és alkalmazott kölcsönös megfeleltetésen. Szintén kötelezően bevezetendő a fiatal gazdák támogatása az I. pillérből, valamint a támogatások csökkentése, az ún. degresszió. A tagállam által szabadon választható elemek között szerepel a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása és a termeléshez kötött támogatások alkalmazása. Magyarország e két említett önkéntes elemet is bevezeti.

Az új rendszer egyik legfontosabb eleme az ún. „zöldítés". Ennek bevezetésére azért volt szükség, hogy az EU 2014-2020-as pénzügyi keretének tárgyalásakor az agrárbüdzsé nagymértékű csökkentését el lehessen kerülni. A zöldítés volt az egyik legnyomósabb érv amellett, hogy miért kell a jövedelempótló közvetlen támogatások nagyságrendjét fenntartani, illetve a zöld komponens nagyban hozzájárul ezen támogatások széleskörű társadalmi elfogadásához.

Az alaptámogatási rész, amelyet a jövőben is területalapú támogatásnak (SAPS) fogunk nevezni, nem azonos azzal a SAPS-támogatással, amelyet most kapnak a termelők. A jövőbeni SAPS a mostani területalapú támogatás mintegy 63%-a, amelyhez hozzáadódik még a „zöldítésért" járó komponens. A kettő együtt adja ki majd a jelenlegi területalapú támogatásnak nagyságrendileg megfelelő összeget. Ezen felül részesülhetnek még termeléshez kötött támogatásban az állattartók, illetve a zöldség-gyümölcs termesztők. Szintén termeléstől függő támogatásban részesülhetnek a cukorrépa-termesztők valamint a fehérjenövényeket termesztő gazdák. A termeléstől függő támogatások kiváltják majd a legtöbb történelmi referencián alapuló átmeneti nemzeti támogatást is. A fiatal gazdák bizonyos területhatárig (90 hektár) emelt összegű területalapú támogatásban részesülhetnek, a kisgazdaságok pedig maximum évi 1250 euróig kaphatnak egyösszegű támogatást, amelynek előnye, hogy sokkal egyszerűbbé válik a későbbi években e támogatás típus igénylése.

Mivel 2020 végéig marad a SAPS-támogatás, ezért ez nem differenciálható, tehát a hektáronkénti SAPS és a zöldítés egységes lesz minden termelő számára. A kötelező elemek közé tartozik a támogatások csökkentése, az ún. degresszió, amelyet a tagállamnak alkalmaznia kell.
A támogatások csökkentésére a hatályos uniós jogszabály egy kötelező minimumot ír elő, melynél azonban a tagállamok jóval nagyobb elvonást is alkalmazhatnak. Ez a kötelező minimum azt jelenti, hogy a tagállamnak a közvetlen támogatások alaptámogatási részének 150 000 eurót meghaladó részét kell legalább 5%-kal csökkenteni. Teljesen a tagállam döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen százalékos elvonást alkalmaz, amely a 150 ezer euró fölötti részre akár 100% is lehet. Szintén a tagállam döntése, hogy alkalmazza-e az úgynevezett munkabér-korrekciót. Ez azt jelenti, hogy a termelő az alkalmazottainak az előző évben kifizetett munkabéreket és ezek járulékait levonhatja a támogatásból. Ez utóbbi módszer alkalmazásával elkerülhető, hogy a munkaintenzív ágazatokban jelentősen csökkenteni kelljen a támogatásokat.
A kormány még nem döntött arról, hogy milyen százalékos elvonást alkalmaz és ennek mikéntje is alapos megfontolást igényel. Az mindenképpen elsődleges szempont, hogy a munkaintenzív állattenyésztési és kertészeti ágazatokban ez ne jelentsen törést, és szintén prioritás, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaságban megmutatkozott foglalkoztatás bővülés továbbra is fennmaradjon.

Azt is fontos látni, hogy a közvetlen támogatásokból így elvont források nem vesznek el a tagállam számára, hanem azok a pénzek a vidékfejlesztési pillérbe lesznek átcsoportosítva, az ott megvalósuló intézkedésekre fordíthatók. A támogatáscsökkentéssel kapcsolatos kormánydöntés várhatóan július közepe után születik meg. Magyarországnak legkésőbb augusztus 1-ig hivatalosan be kell jelentenie a degresszióval kapcsolatos több évre szóló döntését az Európai Bizottságnak.